„A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet.”

1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről

A temetésre kötelezett

Temetésre kötelezett az - vagyis annak kell gondoskodnia az elhalt eltemettetéséről:

• aki a temetést szerződésben vállalta;

• akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;
• végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa, élettársa;
• az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint;
• amennyiben nincs temetésre kötelezett személy, abban az esetben közköltséges a temetés;

Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes-ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. (Ugyanezek a személyek közeli hozzátartozójuk halála esetén két napra a törvény által mentesítve vannak a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítés nem szabadság, ami egyrészt azt jelenti, hogy igénybevételét nem lehet megtagadni a munkavállalótól, másrészt pedig azt, hogy ezzel a két nappal nem csökken a munkavállaló szabadságának mértéke.)

Az elhalálozás helye szerinti települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere - jogszabályban meghatározott határidőn belül - köteles gondoskodni a temetésről, ha nincs temetésre kötelezett személy, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a temetésre kötelezett személy kötelezettségét nem teljesíti. Az idevágó eljárás szerint, ha a temetésre kötelezett e kötelezettségét nem teljesíti, az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője felszólítja, hogy 15 napon belül pótolja mulasztását. Ha a kötelezett nem tesz eleget a jegyző felszólításának, akkor az elhunytat közköltségen kell eltemetni. (Köztemetés).

A temetés feltételei:
Az elhunyt eltemetése csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről kiállított halott-vizsgálati bizonyítvány alapján lehetséges. Abban az esetben, ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult, az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halott-vizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság írásos engedélyére is szükség van.

A temetés módjai:
Temetni - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet. A temetés történhet polgári, vagy egyházi szertartás szerint. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet. Ha az elhunyt korábban nem határozta meg a temetés módját és helyét, akkor erről az dönt, aki az eltemettetésről gondoskodik. Fontos tudni, hogy a temetés csak hamvasztás nélkül lehetséges abban az esetben, ha a temetésről több személy gondoskodik, és ok nem tudnak megállapodni a temetés módjáról.

Koporsós szertartás:
Koporsós szertartás esetén a halottat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a halott-vizsgálati bizonyítvány kiállítását követő 96 órán belül kell eltemetni, kivéve, ha a halott-vizsgálatot végző orvos a halott-vizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott, a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8, ill. 15 napon belül kell elvégezni.

Ez utóbb időpontnál a temetés helye szerinti ÁNTSZ intézet engedélye szükséges.

A temetőbe szállított elhunyt az azonosság megállapítása és a halott-vizsgálati bizonyítvány üzemeltető részére történő átadása után azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban történő elhelyezéséről.

Abban az esetben, ha a temető üzemeltetője hiányosságot észlel az azonosság vagy az okmányok tekintetében, felfüggeszti az átvételt és értesíti a halott-vizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet.

Az elhunyt földbe temetéséhez az eltemettetőnek gondoskodnia kell környezetbarát anyagból készült résmentesen lezárható koporsóról. Földbe temetéshez - fertőző betegségben elhunytak temetése kivételével - fémből, üvegből, műanyagból készült koporsó nem használható. A koporsót temetés előtt le kell zárni.

Hamvasztásos szertartás:
A hamvasztásos temetést felvevő szolgáltató köteles tájékoztatni az eltemettetőt az elhunyt hamvasztását elvégző üzem címéről. Az elhunytat az elhalálozás (kór- vagy hatósági boncolás) helye szerinti legközelebbi hamvasztóban kell elhamvasztani, kivéve, ha az eltemettető az ország más hamvasztó-üzemét jelöli meg a hamvasztásos temetés megrendelésekor. Az elhalálozás helye szerinti legközelebbi hamvasztó-üzemben a szállítás és a hamvasztás együttes díja magasabb a távolabbi üzembe való szállítás és hamvasztás együttes díjánál.

A hamvasztásos temetést lebonyolító szolgáltató a ravatalozást követően, de legkésőbb az elhunytnak a hamvasztóba történő szállítása előtt köteles az eltemettető, vagy meghatalmazottja jelenlétében a halotton levő nemesfém ékszereket számba venni, és azokat az eltemettetőnek, vagy meghatalmazottjának - elismervény ellenében - átadni. Az ügyintézés során nyilatkozni kell arról is, hogy az elhunyt szervezetében fémek találhatók-e.

A hamvasztáshoz szükséges kiállítani nemesfém nyilatkozatot is.

Az urna elhelyezése:
Az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, vagy urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre is (rá)temethető. Az urnát a talaj szintjétől legalább fél méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg. Urnasírhely és urnasírbolt csak építésügyi hatósági engedéllyel építhető. Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső mérete minimálisan   30x30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a szabályzat/rendelet előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

Az urna kiadása:
Az eltemettető - vagy az eltemettető egyetértésével más hozzátartozó - kívánságára az urnát ki kell adni Az urna átvételét-kiadását dokumentálni, kell. Az így kiadott urna bármely olyan ingatlanon, illetve temetkezési emlékhelyen elhelyezhető, vagy eltemethető, ahol a tulajdonos (kezelő), továbbá az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti kívánalmak biztosítottak. Közös tulajdonú ingatlanon való urnaelhelyezéshez a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges. Az ingatlanon elhelyezett urnát az eltemettető (örököse) kívánságára - a halott-vizsgálati bizonyítvánnyal vagy a halotti anyakönyvi kivonattal való igazolás mellett - az ingatlan helye szerinti köztemető tulajdonosa (üzemeltetője) az irányadó használati időig köteles visszafogadni és elhelyezni, illetve a hamvak bármely más temetőben is elhelyezhetők.

A hamvak szétszórása:
A hamvak szétszórására lehetőség van a temető arra kijelölt helyén, avagy temetőn kívül is. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak. A hamvakat temetőn kívüli ingatlanon a tulajdonos (kezelő) előzetes hozzájárulása után lehet szétszórni. A hamvak légi járműről történő szétszórásához a Polgári Légi közlekedési Hatóság engedélye szükséges, amelyben meg kell határozni a hamvak szétszórásának módját is.